A harc, amelyet azért folytatnak, hogy szokjunk már végre le a gyűrött gerincű, behajtott lapszélű, nyomdaszagot árasztó valóságos könyvek olvasásáról, november 23-dikán újabb fordulatot vett, amikor az Amazon cég piacra dobta a Kindle névre hallgató digitális könyvolvasóját. "Már egyedül csak a könyvek őrzik az analóg világot" - mondta Jeffrey Bezos, az Amazon alapítója az új kütyü New York-i bemutatóján. Bezos arról álmodik, hogy a mindössze 28 dekás Kindle, amelyet az elmúlt három évben fejlesztett ki az Amazon Seattle-ben, ugyanolyan viharos gyorsasággal megváltoztatja majd olvasási szokásainkat, mint ahogy azt az Apple iPodja tette a zenehallgatással.

A digitális könyvolvasó képernyője nem vibrál, elektronikus tinta technológiájának köszönhetően a betűk épp olyanok, mintha nyomtatva lennének, méretük tetszés szerint változtatható, és tűző napfényben is jól láthatóak. Amellett, hogy könnyű, mérete egy átlagos paperbackéhez hasonló, ám sokkal vékonyabb, s eltérően versenytársaitól, beépített Internet hozzáférése segítségével a könyvek vezetékes kapcsolódás nélkül is bármikor, bárhonnan letölthetőek.

Potom 399 dollárért már megvásárolható, annak idején az első iPodok 599 dollárt kóstáltak. S minthogy a Kindle segítségével úgyszólván végtelen számú könyvhöz férhetünk hozzá kényünk-kedvünk szerint, így a szerkezet valóban hosszútávon összeomlással fenyegeti a hagyományos könyvpiacot, miközben esetleg föllendítheti a könyvolvasás szokását. Harminc másodperc alatt le lehet tölteni egy könyvet, s jelenleg mintegy 90 ezer elektronikus mű hozzáférhető ilyen módon. S ráadásul sokkal olcsóbban. A New York Times jelenlegi bestseller listáján szereplő művek például 9.99 dollárért letölthetőek a Kindle-re, amely egyszerre 200 művet képes tárolni. Egyetlen elemmel végigolvashatjuk a Háború és békét, anélkül, hogy újra kellene töltenünk. A Kindle magazinok és napilapok olvasását is lehetővé teszi, továbbá e-mail funkcióval is rendelkezik.

Az első "kéziratok" Európában a 7. és 13. század között készültek, ezeket kézzel másolták és főként vallásos szövegek voltak. Később megszűnt a vallási témák kizárólagossága, és a reneszánszban már a világi művek domináltak, amelyek termelésében és terjesztésében a felvirágzó egyetemek jártak élen. Ugyancsak jelentősen megnövelték a kínálat választékosságát a kereszteshadjáratok nyomán Európába került antik görög kéziratok. Az első vallásos nyomtatott könyvek a 15. században jelentek meg, hogy azután a belépjünk a Gutenberg-galaxis korába. 1424-ben a Cambridge-i egyetem könyvtára már 122 nyomtatott könyvvel rendelkezett.